Az énekesnõ különleges kutyát kényeztet. Egy újságban látta meg a kölykök fényképét, azonnal el is döntötte: ilyen kell! Dönci, a bishon havanese már ötéves. – Kis társa, Fifi egy éve van nálunk. A két kutya – igaz, fiúk – kölcsönös szerelemben van egymással. Torkos kis állatok, oda kell figyelnem, mit esznek és mikor. Finom falatokat nem szabad elöl hagynom. A kutyusok nem csak a csemegéket ropogtatják el. Egyszer Judith mobiltelefonja volt a „vacsora”. A géprombolásba Fifi vitte bele Döncit. Ha játékról van szó, akkor is õ a gyorsabb. Ilyenkor gumiállatok sípolásától hangos a lakás. – Duettben zenélnek nekem. De ha megunom, elég rájuk szólnom. Rakoncátlanok, de jól neveltek. Dönci egyszer átkószált a szomszédba. Hiába keresték, hiába szólongatták, nem válaszolt egy vakkantással sem. Mint kiderült, a szerelem hevében a cicát hajkurászta. Judith emberszámba veszi állatait. Állítja, nélkülük üres lenne a lakás. – Ha jót csinálnak, meglepem õket valami aprósággal. Egyszer kipróbáltuk a sétát is. Hiba volt. Dönci rettenetesen félt. Arról nem beszélve, hogy mire nagy nehezen hazaértünk, fehér bundája fekete lett a kosztól. Azóta autóban szállítja õket. Dönci végig fél, képes négyszáz kilométeren át reszketni. Fifi ellenben igazi autós vagány. – Nem szabad semmit sem szem elõtt hagynom. A nappali asztalára szemrebbenés nélkül felugranak. Elõszeretettel tépnek szét mindent. Egyszer egy ötezrest cincáltak apró darabokra. Mit mondjak? Nem tudtam velük örülni.